Jogfigyelés - Jogszabályi változások

Az új médiatörvény elfogadását követően nyomban a nemzetközi kritikák kereszttüzébe került. Az Európai Unió digitális politikáért felelős biztosa, Neelie Kroes tárgyalásokat folytatott a magyar kormánnyal annak érdekében, hogy biztosítsa a törvény illeszkedését az EU jogszabályaihoz, beleértve az Európai Unió Alapjogi Chartáját is. A Kormány vállalta a médiatörvények módosítását.

Az elfogadott törvény a kihirdetését követő 15. napon, azaz 2011. április 6-án lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

A törvény rövid tartalma:
1. A „médiaszolgáltatás” és a „sajtótermék” fogalmának pontosítása
Mind az Smtv-ben, mind az Mttv-ben egyértelművé teszi a törvény, hogy kizárólag a gazdasági szolgáltatásként nyújtott médiaszolgáltatás illetve sajtótermék tartozik a hatálya alá. Gazdasági szolgáltatás az „önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett szolgáltatás”. A klasszikus értelemben vett blogok (magánblogok) tehát nem tartoznak a médiatörvények hatálya alá.

2. A tájékoztatás tartalmi követelményei, a közönség jogai és a sajtó kötelezettségei
2.1 Hiteles, gyors, pontos tájékoztatás
Az Smtv. a sajtó kötelezettségei között azt mondta ki, hogy „a médiatartalom-szolgáltatók összességének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás”. Ezt a mondatot áthelyezi a módosítás a közönség jogait leíró paragrafusba, olyan megfogalmazással, hogy „a médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás” a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről.

2.2 Kiegyensúlyozott tájékoztatás
A törvény a lekérhető médiaszolgáltatásokat mentesíti a kiegyensúlyozott (valamint a sokoldalú, tényszerű, időszerű és tárgyilagos) tájékoztatás kötelezettsége alól, ezek a kötelezettségek azonban továbbra is terhelik a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatásokat a tájékoztató és híreket szolgáltató műsorszámaikban.

Újdonság, hogy az Smtv. ezentúl kimondja azt is, hogy e kötelezettségnek a részletes szabályait törvény állapítja meg, „az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően”. E megfogalmazás az előterjesztők szerint arra utal, hogy az Mttv. részletezi a kiegyensúlyozottság (valamint a sokoldalúság, tényszerűség, időszerűség és tárgyilagosság) kritériumait. Az, hogy az „arányosság” mit jelent ebből a szempontból, csak találgatni lehet. Az EU egészen biztosan nem a parlamenti arányok leképezésére gondolt.

3. A regisztráció szabályai
Az Mttv. javasolt módosítása egyértelművé teszi, hogy a lekérhető és a kiegészítő médiaszolgáltatást, valamint a sajtóterméket ugyan be kell jelenteni a Médiatanács Hivatalához, de csak a tevékenység megkezdését követő hatvan napon belül, és hogy e tevékenységek megkezdésének nem feltétele a nyilvántartásba vétel.
Újdonság az is, hogy a nyilvántartásba vételt nem lehet megtagadni. Lehetséges annak utólagos visszavonása, de a korábbi megtagadási okoknál szűkebb esetekben. Ugyanakkor a törvény egy újfajta szankciót vezet be az eljárási kötelezettségek megszegése miatt: 1 millió forintig terjedhet a bírság, ha a médiaszolgáltatást vagy a sajtótermék kiadásának bejelentését elmulasztják.

4. Más tagállamban letelepedett szolgáltatók
Az elfogadott új szabályok bírság kiszabását csak a rosszhiszemű médiaszolgáltatókra, vagyis csak azokra nézve teszik lehetővé, amelyek azzal a célzattal telepedtek le más tagállamban, hogy a magyar médiaszabályok alkalmazását elkerüljék, és kizárólag a Magyar Köztársaság területén terjesztett szolgáltatással összefüggésben.

Ezzel a módosítással függ össze a törvény egy másik rendelkezése. Ez korlátozza a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltatóval szembeni fellépést. Eddig a törvényben meghatározott személyek, csoportok kirekesztése esetén is el lehetett járni, ezentúl csak gyűlöletkeltés miatt lehetséges a fellépés. (Megjegyzem, hogy korábban a nyílt vagy burkoltan sértő tartalom is ok lehetett a szankciókra, de ezt az okot a most elfogadott törvénymódosítás nem csak a más tagállamban letelepedett szolgáltatókra nézve, hanem mindenkire nézve eltörölte.)

5. Nyíltan vagy burkoltan sértő médiatartalom
A törvény az Smtv-ből törli azt a kitételt, melynek értelmében tilos a médiatartalomban a törvényben felsorolt személyek vagy csoportok „nyílt vagy burkolt megsértése”, kizárólag ezen személyek és csoportok kirekesztése illetve a velük szembeni gyűlöletkeltés szankcionálható.

Nem változtatott a törvény azon a rendkívül tág körön, amelyet a médiatörvények védeni próbálnak. A védett személyek és csoportok köre változatlanul annyira tág – „személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport” – hogy gyakorlatilag mindenki, azaz bárki beletartozhat.

Tekintettel arra, hogy a „médiatartalom” fogalom nem csak a lineáris és lekérhető médiaszolgáltatásokat, hanem a nyomtatott és internetes sajtótermékeket is magában foglalja, igen széles az a kör is, amelyre a tilalom vonatkozik. A Médiatanács, és végső soron a bíróság gyakorlata fogja csak majd eldönteni, hogy egy médiatartalom mikor minősül kirekesztőnek illetve gyűlöletkeltőnek.


2011. március 7. – kihirdetett törvény (MK 30/2011)