Médiahírek

A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben kialakított médiaszabályozás következményeit, valamint hogy felmérje a szabályozás rendszerszintű megváltoztatásának hazai sajtószabadságra gyakorolt hatását - írja az eMasa. Kutatásuk során újságírókat és médiamenedzsereket kérdeztek meg, illetve egy országos reprezentatív minta keretében a lakosság sajtószabadságról alkotott véleményét mérték fel.

A sajtószabadság érvényesülését egytől tízes skálán mérték, a médiamenedzserek közepesnél valamivel jobbra, 5,4-re, az újságírók közepesnél valamivel rosszabbra, 4,8-ra értékelték a helyzetet. A lakosság adta a legrosszabb osztályzatot, 4,6-ot. A közepes körüli index értékek arra utalnak, hogy a sajtószabadság érvényesülését az érintettek egyetlen csoportja sem érzi kielégítőnek.

Úgy tűnik, hogy a sajtószabadságot az újságírók és a médiamenedzserek alapvetően a politika és a média közötti viszonyrendszerként értelmezik, véleményük szerint a sajtószabadság érvényesülésének legjelentősebb előfeltétele, hogy a politikai pártok semmilyen formában ne gyakorolhassanak befolyást a média működésére.

A sajtót érő politika befolyás mértékét mutatja, hogy az újságírók 55%-a szerint munkahelyének pénzügyi háttere valamilyen mértékben függ a mindenkori politikai hatalomtól. Az újságírók 36%-a, a médiamenedzserek 34%-a szerint a médiára gyakorolt politikai nyomásgyakorlás olyan erős, hogy az korlátozza a hazai sajtószabadság érvényesülését. A médiára gyakorolt politikai nyomásgyakorlás a megkérdezettek szerint közvetett módon történik, a nyomásgyakorlás leghatékonyabb eszköze ugyanis az állami hirdetések megvonása, illetve odaítélése. A politikai nyomásgyakorlás sikerességének okát az újságírók a saját egzisztenciális félelmeikben látják.

Az új médiaszabályozás koncepciója kevéssé találkozott a szakmai elvárásokkal, a megkérdezett újságíróknak ugyanis csak 6%-a nyilatkozott úgy, hogy az új médiatörvényekre pozitívan tekintett a hatályba lépésük előtt. Az újságírók szerint az új szabályozás következtében leginkább a közszolgálati médiaszolgáltatás minősége romlott. A médiavállalkozások működési feltételei és az újságírói munka megbecsültsége mind az újságírók, mind a médiavállalkozások képviselőinek többsége szerint romlott.

Arra a kérdésre, hogy a munkájában milyen változást eredményezett az új médiaszabályozás, az újságíró válaszadók többsége inkább a szabályozás negatív hatásaira mutatott rá, volt olyan, aki úgy nyilatkozott, hogy „erősebb öncenzúrát alkalmazok, mert jobban félek az esetleges következményektől”.

A közönség 80 százaléka, az újságírók 77, a médiatulajdonosok, médiamenedzserek 96 százaléka gondolja úgy, hogy a magyar nyilvánosságban vannak elhallgatott, tabuként kezelt témák.