Jogfigyelések - Elfogadott jogszabályok

November 5-én fogadta el a Parlament a Büntető Törvénykönyv módosítását, amely külön büntetőjogi tényállásként fogalmazza meg a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítését, és annak nyilvánosságra hozatalát. A rapid módon, mindössze nyolc nap alatt, kivételes sürgős eljárásban elfogadott törvény egyrészt eltereli a figyelmet az apropóját adó valódi politikai botrányról, másrészt alkalmas arra, hogy tovább korlátozza a média szabadságát Magyarországon.  

2012. január 1-jei hatálybalépése óta most ötödször került sor Magyarország Alaptörvényének módosítására.  Az ötödik módosításra vonatkozó javaslatot első alkalommal idén júniusban nyújtotta be a kormány, alapvetően a lakosságra kivethető különadót valamint az eljáró bíróság kijelölésének jogintézményét ért nemzetközi kritikákra hivatkozva. Ezek mellett tartalmazta a javaslat a Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Felügyelete korábban már bejelentett összevonásának alaptörvényi megalapozását is. Ezt azonban az előterjesztő visszavonta, és helyette új változatként augusztus 30-án benyújtotta másodszorra is az Alaptörvény ötödik módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ezt a javaslatot fogadta el szeptember 16-án - változatlan formában - az Országgyűlés. Az ötödik módosítás az említetteken kívül az egyházakra, bírói önkormányzati szervre vonatkozó új szabályokat is tartalmaz, valamint – és a médiát illetően ezt a módosítást emelem ki belőle – az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdését is megváltoztatja, a politikai reklámokat illetően.

2013. augusztus 1-jén lép hatályba a médiatörvények legújabb módosítása, mely a címe szerint az Alaptörvény negyedik módosításával függ össze. Az Mttv-re vonatkozó lényegi rendelkezéseknek az Alaptörvény negyedik módosításához valójában semmi köze, viszont jelentősen megváltoztatják (alaposan felhigítják) a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság valamint a Médiatanács elnöki tisztségének betöltéséhez előírt feltételeket. Ezeket a feltételeket az Európa Tanáccsal való megegyezést követően iktatták törvénybe. Nincs róla tudomásunk, hogy a Kormány a változtatásokról is egyeztetett volna.

Június 11-én másodszorra is elfogadta az Országgyűlés az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló T/10904. sz. törvényjavaslatot, melyet a köztársasági elnök megfontolásra küldött vissza. Első ránézésre úgy tűnik, mintha javult volna a szöveg. Második ránézésre kissé árnyaltabbá válik a kép.

Frissítés: a törvényt a köztársasági elnök május 8-án megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. A visszaküldő levél itt olvasható. Április 28-án, vasárnap (!) nyújtotta be dr. Cser-Palkovics András és dr. Vass Imre fideszes képviselő az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló T/10904. sz. törvényjavaslatot. Az Országgyűlés a javaslatot – több civil szervezet tiltakozása ellenére – kivételes sürgős eljárásban április 30-án, azaz két nap alatt(!) változtatás nélkül elfogadta. A megváltozott szabályok egy része sérti a közérdekű adatokhoz való hozzáférés alkotmányos jogát, alkalmas arra, hogy ellehetetlenítse az oknyomozó újságírást. Van azonban a törvénynek olyan rendelkezése is, amelynek kapcsán akár a sajtószabadság élharcosának is minősülhetnének a benyújtói. Sajnos, nem álltak meg itt a szabályozásban.