Médiahírek

Bár az írott sajtóra nem vonatkozik a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, vannak bizonyos kivételek, mint például a közpénzből fenntartott önkormányzati lapok – mondta ki kedden meghozott határozatában az Alkotmánybíróság (Ab) öttagú tanácsa, amely elutasította a Zuglói Lapok című önkormányzati kiadvány főszerkesztőjének a Kúria korábbi döntése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszát –írja a Hvg.hu.

Az ügy előzménye, hogy a Zuglói Lapok február 13-i számában megjelent interjúban Papcsák – nevének kimondása nélkül, de egyértelműen – azt állította Tóth Csaba MSZP-s képviselőjelöltről: a parlamentben 92 „Zuglót negligáló” módosító indítványt nyújtott be. Tóth reagálni szeretett volna az interjúra, de a szerkesztők csak az írásban megküldött, a helyi kampánnyal részben össze nem függő kérdéseket és az azokra adott válaszokat lettek volna hajlandók közölni -írja az eMasa.

Az MSZP előbb a helyi választási bizottsághoz, majd a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordult, de azok nem adtak igazat nekik. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban kimondta: a kifogásolt cikk ugyan nem politikai hirdetés, de „az önkormányzat sajtóterméke a helyi közhatalmat jeleníti meg”, ezért megkérdőjelezhető az esélyegyenlőség elvének érvényesülése, ha a lap „a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel”. A Kúria szerint a kifogásolt cikk, illetve Papcsák kampánykiadványai közt „célzott tartalmi egyezés” állapítható meg, amivel a lap megsértette a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét.

A Kúria döntése ellen Papp Dezső főszerkesztő, illetve a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. és a Zuglói Médiaszolgáltató Kft. alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, arra hivatkozva, hogy a bírói döntés – egyéb alapjogok mellett – sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot. Az öttagú tanács azonban úgy találta, hogy a panasz nem megalapozott: az Ab szerint ugyan a nyomtatott sajtót – ellentétben a tévékkel és rádiókkal – nem terheli a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, de ez alól lehetnek kivételek – írja a Hvg.hu.

„A közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek” kiadása ugyanis nem más, mint a helyi közhatalom gyakorlása, ezért „az ilyen sajtótermék által nyújtott tájékoztatásra mégis előírhatók bizonyos követelmények”. A határozat indoklása egyetért a Kúriának azzal a megállapításával, hogy kampányidőszakban a közpénzből fenntartott önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát korlátozhatják a választási eljárási törvény szabályai is, hiszen ekkor „különösen nagy jelentősége van a választópolgárok minél teljesebb körű tájékoztatásának”.

Az Ab-határozat indoklása idézi Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 1999-es ajánlását, amely szerint a nyomtatott sajtónak a kampányidőszakban a kiegyensúlyozott, elfogulatlan tájékoztatás kötelezettsége alapján kell eljárniuk, és egyik jelöltet vagy jelölő szervezetet sem támogathatják vagy diszkriminálhatják. Ugyancsak idézi a Velencei Bizottság egy 2002-es véleményét, amely szerint a kampányban a közhatalmi szerveknek garantálniuk kell az esélyegyenlőséget, egyebek mellett a köztulajdonú médiában is.

Az alkotmánybíróság döntésének a konkrét, zuglói ügyön túl is nagy jelentősége lehet, ha a jövőben eljárások indulnak a helyi lapok elfogultsága miatt –teszi hozzá a Hvg.hu.